Delia Owens – Ahol a folyami rákok énekelnek
- Szerző: Vintage
Delia Owens bestsellere, az Ahol a folyami rákok énekelnek, amely már 38 hete a New York Times és az Amazon listák élén áll, 39 nyelvre lefordították és Reese Witherspoon könyvklubjának is kiválasztott olvasmánya volt (sőt, már a filmes jogokat is megvásárolta a színésznő produkciós cége, így hamarosan film is készül belőle). Owens az észak-karolinai lápvilág lírai közegében meséli el a magára hagyott kislány Kya felnövéstörténetét egy különleges romantikus és egy vérfagyasztóan izgalmas bűnügyi szállal egybefűzve.
Delia Owens regénye Észak-Karolina ritkán lakott, mocsaras partvidékén játszódik az 1950-es és ’60-as években. A történet főhőse a lápvidéken sorsára hagyott kislány, Kya Clark, aki az évek során elszigeteltségében önellátásra rendezkedik be, s alig érintkezik a környékbeliekkel. Az első szerelem azonban Kya életét is felforgatja: a közeli kisvárosban élő Tate megtanítja olvasni, és ő az, akivel a lány osztozni tud a természet és a költészet szeretetében is. Ám nem Tate az egyetlen, aki érdeklődik a különleges, magának való lány iránt… Egy rejtélyes gyilkosságot követően a helyi közösség felbolydul, és a gyanú hamarosan a mocsárban magányosan élő „Lápi Lányra” terelődik.
A regény címe Owens anyjának egyik mondása, amivel a lányát bátorította, hogy egyre mélyebbre merészkedjen a vadon belsejébe és ne féljen magára maradni a természetben. „Később olvastam valahol, hogy a folyami rákok igazából nem is énekelnek. Anyámtól viszont úgy tudtam, hogy ha elég messzire mész egyedül a vadonban és csak te vagy meg a természet, hallani fogod a folyami rákok énekét.” A könyv műfaját nehéz meghatározni; szerelmi történet, krimi, tárgyalótermi dráma és óda a természethez – mindez egyben. Mégis amit a kötet rendkívül erőteljesen megragad, az az elszigeteltség és a magány jelensége, és hogy ez hogyan hat az egyénre, az emberi pszichére és viselkedésre. Főhőséhez, a hatévesen a vadonban magára maradó Kyához hasonlóan, Owens is mélyen ismeri a magányt, a természet megfigyelésével töltött életet, hiszen Afrikában élt évekig és kutatott teljes elszigeteltségben, távol minden civilizációtól.
Delia Owens 1949-ben született az Egyesült Államokbeli Georgiában. Jelenleg Idahóban él. Eredeti foglalkozása: zoológus. Férjével, Mark Owensszel közösen három dokumentumkönyvet jegyeznek, amelyek afrikai kutatásaikat naplószerűen örökítik meg. Természettudományos írásaiért megkapta a John Burroughs Díjat. Publikált többek között a Nature-ben és az African Journal of Ecologyban. Az Ahol a folyami rákok énekelnek az első regénye, amelyet már harminckilenc nyelvre fordítottak le.
Mitől robban be a köztudatba egy elsőkötetes szerző és debütáló regénye? Hogy lehet, hogy világszerte több mint 2 millió példányt adtak el belőle alig kilenc hónappal a megjelenés után?
A tartalom eleve garantálja a széles olvasóközönséget, hiszen a magány egy olyan univerzális emberi érzés, amellyel bárki könnyen tud azonosulni. Ráadásul ezt a szerző lírai természeti közegbe helyezi egy vérfagyasztóan izgalmas krimi és egy megható szerelmi szállal egybefűzve. Azt gondolhatnánk, hogy ez már önmagában elég kell, hogy legyen a sikerhez, de a Putnam kiadó vezetője, Alexis Welby szerint nagy szerepe van annak is, hogy Reese Witherspoon kiválasztotta a regényt a könyvklubja számára, sőt, nemrég a filmjogokat is megszerezte, innen már működött a szájhagyomány: a könyvet kétszázezernél is többen értékelték a Goodreadsen és több mint tizenkétezren írtak róla olvasói véleményt az Amazonon, így azóta is töretlenül vezeti a New York Times és az Amazon sikerlistákat.
“Nem is tudom kifejezni, mennyire szerettem ezt a könyvet. Nem akartam, hogy véget érjen a történet.” – Reese Witherspoon
“Szívszorító… Az elszigeteltség és a természet friss megközelítése női nézőpontból, párhuzamosan egy megkapó szerelmi történettel.” – Entertainment Weekly
“Az amerikai dél új hangja… Lírai debütálás.” – Southern Living
“A felnőtté válás és egy rejtélyes gyilkossági nyomozás története ez a könyv egy fiatal lány szemszögéből elbeszélve. Kya történeten keresztül Owens megmutatja, hogy az elszigeteltség hogyan befolyásolja az emberi viselkedést, és hogy a visszautasítás milyen erős hatással van az életünkre.” – Vanity Fair
