5 meglepő tény a Hindenburg katasztrófáról
- Szerző: Mihály Hanna
Egy szörnyű katasztrófa New Jersey-ben 1937. májusában véget vetett a léghajózás aranykorának. A Hindenburg tragédiája 36 ember halálát okozta, s bár csodával határos módon a fedélzeten tartózkodók közül 62-en túlélték a szerencsétlenséget, a léghajózásnak örökre befellegzett. Íme, 5 meglepő tény a Hindenburg katasztrófáról.
Az 1930-as években a héliummal töltött léghajók a kereskedelmi légi közlekedés jövőjének tűntek. A Zeppelinek több mint 30 évig balesetmentesen utaztatták emberek tízezreit több mint egymillió mérföldön át a levegőben, mielőtt a Hindenburg tragédiája néhány keserves perc alatt örökre végett vetett a léghajózás történetének.
A Hindenburg 1937. május 6-án repült utoljára, amikor landolás közben tűz ütött ki a hajón. Pillanatok alatt az egész lángolni kezdett, majd a sikítozó tömeg szeme előtt lezuhant. A balesetről korabeli film- és hangfelvételek is tudósítanak, de a szerencsétlenség pontos oka sokáig ismeretlen volt. Voltak, akik szerint Hitlerrel összefüggésbe hozható merénylet történt, míg mások villámcsapásra vagy motor keltette szikrára gyanakodtak. A DoQ-n február 6-án startoló Hindenburg léghajó című dokumentumfilm első, és a március 5-én képernyőre kerülő második része testközelbe hozza a 20. század történelmének egyik leglátványosabb katasztrófáját, miközben lerántja a leplet a baleset valódi okáról.
Ilyen volt
A Hindenburg először 1936-ban repült, és még abban az évben tíz fordulót csinált Németország és az Egyesült Államok között, melynek során összesen 1002 utas hódolhatott a repülés örömének. A 400 dolláros jegyárért az utasok bárt, WC-t és kabinokat is találtak. Annak érdekében, hogy betartsák a súlykorlátozást, a lehető legkönnyebb bútorzatot szerelték be, így az ágyak alumíniumból készültek és a léghajó tulajdonosai egy különösen könnyű rövidzongorát is készíttettek a hajóra.
Dohányozhattak is
Az utasoknak ugyan nem engedték meg, hogy gyufát vagy gyújtót vigyenek a fedélzetre, de vásárolhattak cigarettát a hajón, melyet kizárólag a nyomás alatt álló dohányzóban szívhattak el. Az ajtót egy utaskísérő őrizte, aki vigyázott, hogy senki ne hagyja el a szobát égő cigarettával.
Hélium korlátozás
A 45 méter magas és 245 méter hosszú, 135 km/óra maximális és 125 km/óra utazósebességű Zeppelint úgy tervezték, hogy hélium gázzal üzemeljen. Az amerikai export korlátozása miatt azonban robbanásveszélyes hidrogénnel kellett feltölteni. Egyes vélekedések szerint a szivárgó hidrogént gyújthatta be a statikus elektromosság, és ez okozhatta a végzetes tragédiát, míg mások náciellenes szabotázsra gyanakodnak.
Nem közvetítette élőben a rádió
Herbert Morrison rádióriporter épp a helyszínen volt a tragédia megtörténtekor, így rögzíteni tudta az eseményeket a chicagói WLS számára, de a közhiedelemmel szemben csak másnap került adásba az anyag. Neki köszönhetően azonban megmaradt az utókor számára az első és hiteles tudósítás a történtekről, amit később a Hindenburg-katasztrófával kapcsolatos filmhíradókhoz is felhasználtak.
Nácizmus
A hajót a német erő és modernizmus szimbólumaként használta a propaganda miniszter, Joseph Goebbels. Számos propaganda útja volt, az egyik ilyen repülés alatt például brosúrákat szórtak az embereknek, melybe arra ösztönözték őket, hogy támogassák a német hadsereg törekvéseit a második világháború előtt.